Hogy nehogy bárki azt gondolja felhagytam a blogolással most jelentkezem egy új posttal. Arról számolok be, hogy hogyan áll az egyetemi jelentkezés. Összefoglalva egy szóban: rosszul. Akit a részletek érdekelnek, az olvasson tovább ;)

Ahhoz, hogy a polgár bejusson egy egyetemi képzésre először a Zulassungsservice-t kell meglátogatni, amit én újabban csak Ablehnungsservice-nek nevezek. Az első próbálkozásom január 21-én reggel történt. Az ajtón benyitva egy hatalmas iroda fogadott ahol asztaloknál mindenféle emberek ültek. Semmi sor nem volt, ezért úgy éreztem ez gyors lesz. Tévedtem. Odajött hozzám az egyik asztalnál ülő lány és kérdezte mit szeretnék, én pedig mondtam neki, hogy MSc-re jelentkeznék és hoztam a dolgaimat, a végén pedig hozzátettem, hogy egyébként magyar BSc-m van. Na ez volt a legnagyobb baj! Mondta, hogy ő ehhez nem ért (én meg kérdeztem magamban, hogy akkor aranyom mit keresel itt..) de hívja a kolléganőt, aki az ügy specialistája. Elment, visszajött és mondta, hogy a kolléganő épp telefonál szóval várjak. Úgyhogy vártam... legalább 20 percet. A dolog nem zavart volna, csakhogy hétfő lévén szerettem volna a munkahelyemen lenni. Közben persze érkeztek mások is, leginkább osztrákok, akinél az egyetemre bekerüléskor a következő monológ játszódik le:

• Isten áldja (Grüß Gott :) ), az x szakra szeretnék bejelentkezni!
• Isten áldja, 17 Eruo 50 cent (ez a féléves ÖH Beitrag)
• Parancsoljon.. (és átadja a pénzt)
• Köszönöm, kész vagyunk, itt a kártyája, Isten áldja!
• Isten áldja!

Ennyi! És ez néhány kivételtől eltekintve minden BSc szaknál így megy. Elképesztő!
 

Hosszas várokozás után megjelent a specialista, akire vártam.

A következő dokumentumokat vittem magammal:

• Diplomaigazolás hiteles fordítása
• A szakleírás hiteles fordítása
• Lista az elvégzett tárgyakról jegyekkel, heti óraszámmal, kreditértékkel
• TestDAF bizonyítvány fénymásolata
• Magyar nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolata némethez
• Magyar nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolata angolhoz

A specialista a 6 doksiból 6-ot utasított el.

A hiteles fordítások úgy néznek ki, hogy az elején a német szöveg szerepel és a hátuljára van csatolva a magyar szöveg fénymásolata egy összefogó papírral, azon egy plecsnivel, a plecsnin pedig egy olyan fordítónak az aláírása szerepel, akinek külön engedélye van Ausztriában a magyar szövegek németre fordítására. Ráadásul a német szöveg úgy zárul, hogy ő (mármint a fordító) garantálja a két szöveg azonosságát. A kifogás viszont az volt, hogy nincs itt az eredeti magyar szöveg!

Az elvégzett tárgyakat bizonyító listával az volt a baj, hogy az nem bizonyítvány. Itt a TO javaslatára azt csináltam, hogy a neptunból kinyomtattam az összes tárgyamat angol névvel és a végén pedig lepecsételtettem Pesten. Más lehetőség nem volt, esetleg az indexet lehetett volna fordíttatni 60 Eur/oldalért, de lássuk be az sem bizonyítvány, és pont ugyanaz a pecsét szerepel rajta, mint amit a neptunos lapra kaptam. Merthogy itt az van, hogy minden egyes elvégzett tárgyról adnak bizonyítványt és valami hasonlót szeretnének másoktól is látni.

A nyelvvizsga bizonyítványokkal pedig az volt a baj, hogy fénymásolatok és nem az eredetiek.

A diploma igazolónak és a szakleírásnak az eredetije szerencsére Linzben volt csak nem vittem magammal az egyetemre, ezért gyorsan visszaszaladtam értük. Az elvégzett tárgyak listájával kapcsolatban elmondtam nekik, hogy egyszerűen nincs más. Így aztán végül a nyelvvizsgák kivételével mindent átvettek, bár megjegyezték, hogy az a lista a tárgyakról nem biztos, hogy jó lesz, megnézik jobban és írnak majd egy e-mail. Persze az eddigi két hétben semmit nem írtak.

Az nyelvvizsga bizonyítványok pár nap múlva megérkeztek postán, szóval utólag azokat is le tudtam adni.  Bár itt újabb meglepetést ért, mert az eredeti bizonyítványokat egész egyszerűen elvették tőlem.

Amikor azokat leadtam semmit nem tudtak mondani és persze továbbra sem kaptam semmi féle visszajelzést. Az általános jelentkezési időszakból még két munkanap van hátra, utána utójelentkezés van. Írtam nekik egy e-mailt, hogy ha nem kapok választ a beadott dolgokkal kapcsolatban, akkor mi történik, de erre 3 munkanap alatt sem válaszoltak. A dolgot tovább fokozza, hogy ha ez jövő héten nem oldódik meg akkor tényleg problémák adódnak, mert a rákövetkező héten csak szerdán leszek Linzben, utána repülök Amerikába és csak a szemeszter elejére érkezem vissza. Mindezt persze az egyetem miatt időzítettük így, mert gondoltuk, ha január 21-én leadom a dolgaimat, akkor február 14-ig minden elrendeződik.

Végül pedig pár mondat, hogy mit gondolok a történésekkel kapcsolatban:
Amikor valaki egy olyan országba költözik, ahol nem tudják kimondani a nevét, akkor fel kell készülni, hogy olyan problémákkal találkozik, amikkel otthon nem találkozott volna. Ezt természetesen jómagam is megtettem és azt hiszem nem jelent problémát számomra az ilyen jellegű gondok kezelése. Az viszont felettébb aggaszt, hogy ezek az emberek ezt a szarakodást befizetett adóeurókból teszik, aminek a befizetéséből persze én is kiveszem a részem. Ráadásul a fejlesztői fizetésemmel nem a keveset adózók közé tartozom. Ennek fényében a megoldás szerintem igenis a fizetős felsőoktatás lenne. Mert ebben a rendszerben, ha valaki bemegy az egyetemre, akkor az ott dolgozók azt gondolják, hogy tökmindegy mit tesznek vele, úgyis jön helyette másik, mert mindenki be akar iratkozni. Ha fizetni kellene, akkor ez nem lenne így, az egyetemek versengenének a hallgatókért és potenciális ügyfélként bánnának velünk, nem pedig azzal törődnének, hogy a pecsét bal felső sarkában a betű elmosódott.

Persze ez engem nem tántorít el, tovább próbálkozom, mert a tanterv viszont jó és úgy látom, itt tényleg lehetne hasznos dolgokat tanulni. Amíg pedig ez nem jön össze egyáltalán nem unatkozom, mert bőségesen van mit tennem. A következő hét végére rendben kell lennie annak, amin épp dolgozom, a hétvégét és a rákövetkező hét elejét Magyarországon töltöm utána pedig Gergö in the air, és Gergö in America rovataink következnek!

 
mfg
Gergö

Tags: JKU