Ausztriáig eljutni nem túlságosan különleges manapság, szóval olyan nagy extra úti beszámolót nem tudok írni, de azért egy postot mindenképp megér, mert ez egy fontos momentum! Meg egyébként is mindent végigfotóztam egy iPad-del, szóval most lesznek képek is!

Elvetve az autózást inkább vonattal menten a Győr-Bécs-Linz, vagy, ahogy a helyi erők mondják Gjőőr-WÍÍÍn-LiNNCCC útvonalon. 8:32-kor indultam és 12:59-kor érkeztem. Gyorsabb lehetett volna az út, de olcsóbb biztos nem.

Ezzel a pakkal indultam neki az egy átszállásos menetnek:

Az első szakaszt, azaz a házunk-Gjőőr állomas távot persze autóval teljesítettük. Itt a táj ilyen volt:

A parkoló meg ilyen:

Aztán kezdődött a vonatozás. Bécsig egy ÖBB RailJet-tel mentem, mert a MAV bazi olcsón ad jegyet rá SparSchiene néven. Az eredeti terv az volt, hogy a költözés napján nem találkozom a munkatársaimmal, hanem a linzi állomásról elvillamosozok a szállásig és pakolászásra szánom a napot. Na ez a RailJet-re felszállás pillanatában vált teljesen irreálissá, mert rádöbbentem, hogy ekkora pakkal ugyan nem lehet átvillamosozni a fél várost. Szóval gyorsan írtam egy e-mail a főnökömnek, hogy fuvarozzon el kocsival, mert a zseniálisnak tűnő tervem csúfos kudarcba fulladt a 0. percben.

Persze Bécsben még átszálltam, ahol már esett a hó

Ez az átszállás (vagy inkább átülés) röpke másfél órát vett el, ami alatt a Westbahnhof egy padján ülve hol az iPad-et, hol pedig ezt a kijelzőt bámultam:

Az én vonatom a fenti sor balról a második kijelzőjén a második volt. Mondjuk nem unatkoztam ez idő alatt, mert imádom a bécsi dialektet, szóval elhallgattam a viccesen beszélő embereket.

Ezután jött a Wien-Linz szakasz, amit egy Westbahn vonattal tettem meg. Nyáron is ezzel utaztam többször, és akkor nagyon bejött. Ma Ausztriában az állami vasút (aka ÖBB) mellett már vannak versenytársak is. Egy ilyen a Westbahn, aminek a vonatai a Westbahnhof-tól mennek Salzburgig és vissza. Minden vonat totál ugyanúgy néz ki és ugyanabban az időpontban indulnak minden nap. Jegyet venni meg lehet akár az útközben is.

Kintről így néznek ki

A belseje pedig ilyen

És a legcoolabb az, hogy a WC falán mindenféle bölcsességek szerepelnek nagyon híres emberektől, így aztán pipi közben mindenki tud filozofálni az élet nagy kérdésein. Nekem pl. ezek jutottak:

Mivel Bécsben már nagy hó volt gondoltam Oberösterreichban még nagyobb lesz. Hát nagyot tévedtem! Már St. Pölten -ben sem volt semmi...Itt ilyesmiket lehetett látni a vonatból. Igazából semmi extra...

 
Aztán a vonat mindenféle késés nélkül megérkezett Linz Hbf-re, ami pont ugyanúgy néz ki, mint nyáron, csak most kevéssé zöld a fű

A főnököm pedig jött, ahogy leemaileztük. Gyorsan lepakoltuk a cuccaimat, aztán gondoltuk, ha már így alakult beugrunk az irodába.
Útközben elhaladtunk a Voest mellett, ami a helyi acélgyár és mindenféle nyelven köszöntik az idelátogatókat. Tessék megtalálni a magyart a képen!

Most az az új módi, hogy minden nap egy valaki főz az egész csapatnak. Mivel 6-ból 1 ember tud főzni, ez elég veszélyes, mert igen nagy a valószínűsége, hogy az adott napi kaja szörnyű lesz. Viszont a mostani nagyon finom volt... lassan jómagam is sorra kerülök, szóval, ha bemondja az RTLklub, hogy egy magyar kiirtott egy egész osztrák céget a főztjével, akkor az én voltam!

Egyébként gyorsan feltelepítettem magamnak egy laptopot és visszaszereztem a nyári monitoromat is, amit a többiek lenyúltak. Így aztán a következő nap mehet a munka ezerrel!

mfg
Gergö

Tags: Személyes, Linz